Navracsics Sorossal is találkozhat Brüsszelben
Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásért felelős miniszter szerdán és csütörtökön Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság több biztosával.
Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásért felelős miniszter szerdán és csütörtökön Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottság több biztosával.
Nagyon szorítja az idő a magyar kormányt, ha megállapodásra akar jutni az Európai Bizottsággal a helyreállítási tervvel kapcsolatban. Minden nappal közelebb kerülünk ahhoz, hogy ennek a forrásnak a túlnyomó részét elveszítse Magyarország. Nem átmenetileg, nem későbbi időpontra kitolva, hanem végérvényesen, a törvény erejénél fogva. Miközben Magyarország költségei finanszírozására hiteleket vesz fel, és a kormány bevallása szerint például ezért marad el a pedagógusok béremelése. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Európai Bizottságnak fontosabb Magyarország finanszírozása, mint az Orbán-kormánynak.
Magyarország változatlanul kiugró kockázatot jelent az uniós pénzek felhasználása terén az EU-ban, de az OLAF legfrissebb jelentése arra is rávilágít, hogy az Európai Ügyészség fontos szereplője lehetne a magyarországi bűnüldözésnek.
Magyarország még egy lépéssel messzebb került az uniós forrásoktól. Kötelezettségszegési eljárás indult az uniós csalásellenes szabályok alkalmazásának elmulasztása miatt.
Brüsszelben nyilvánosságra hozták, hogy mekkora keret áll az orosz energiától való függetlenedésre. A magyar igényből reálisan 7-800 millió eurót fedezhet az Európai Unió. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölt ehhez képest szerdán arról beszélt, hogy 15-18 milliárd eurós összeg Magyarország igénye, tehát ennyi kellhet ahhoz, hogy a kormány ne vétózza meg az olajembargót. Rossz hír az Orbán-kormánynak, hogy ez a pénz részben a blokkolt helyreállítási alap része lesz.
Magyarország hivatalosan még nem is kérte a helyreállítási alap 3300 milliárd forintos hitelkeretét, a vissza nem térítendő támogatásról pedig nincs megegyezés.
Megindította Magyarországgal szemben a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Bár korábban lehetett arról hallani, hogy Lengyelország is érintett lesz, a brüsszeli testület ezt nem tartotta indokoltnak.
Azért vagyok most Brüsszelben, hogy legyen egy elvszerű megállapodás a Magyarországot megillető forrásokról, de közben se a fővárosi, se a többi önkormányzat ne járjon rosszul – mondta Karácsony Gergely főpolgármester, aki a belga fővárosban adott interjút az Eurologusnak.
Továbbra sem adott be semmilyen hivatalos tervet a magyar kormány az uniós helyreállítási tervből lehívható kölcsön-részre – ezt az Európai Bizottság szóvivője közölte a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján a Népszava tudósítójának kérdésére.
Hiába küldött a magyar miniszterelnök pénzt kérő levelet az Európai Bizottság elnökéhez, az ehhez szükséges konkrét tervet még várják Brüsszelben. Annak hiányában érdemben nem foglalkoznak a magyar igényekkel, amelyekre egyébként az EU más, bár jóval szerényebb forrásokat biztosít.
Az ügyészség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, hogy bűncselekmény történt.
Az Európai Bíróság ítélete után – melyben megállapították, hogy Magyarország és Lengyelország alaptalanul kérte az úgynevezett jogállamisági feltételrendszerről szóló jogszabály megsemmisítését – az európai politikusok túlnyomó többsége üdvözölte a döntést. Ugyanakkor ezzel az ítélettel nőtt az Európai Bizottságra nehezedő nyomás, mert a nagy parlamenti pártok határozott fellépést várnak el a brüsszeli testülettől.
Nem sokkal az Európai Bíróság jövő szerdai ítélethirdetése után már az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűzik a jogállamisági mechanizmus ügyét – értesült az EUrologus.
Eddig az volt a szilárd kormányzati kommunikáció, hogy Brüsszel azért küld minden rosszat a magyar kormányra, mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény. Most kiderült, hogy ezt ők sem gondolják komolyan.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette az EUrologusnak, hogy megérkezett a magyar kormány írásbeli válasza a két hónappal ezelőtt elküldött, jogállamisági kifogásokat tartalmazó levélre.
Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági perben. Arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az uniós pénzeket.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalom koncentrációja, a politikai beavatkozás és a korrupció – ezek azok a területek, amelyre az EU hiába adott pénzt, a Nyugat-Balkánon nem történt jelentős előrelépés. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék.
Ekkora a keret, de azt nem tudni, hogy a kormány igényelt-e belőle. Ujhelyi István levélben kérdezi meg erről a miniszterelnököt.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.